Ma is egy nap végéhez közeledek, de ez nem egy átlagos nap! Nem ám, ma a drága barátnőm Viki elrángat az Adam Lambert koncertre, amit hónapok óta reklámoznak. Nincs jobb dolga, lassan 21 évesen mint Adam Lambert koncertre menni! Félreértés ne essen, nekem semmi bajom ezzel a csávóval, sőt a zenéjét is imádom és magát az embert is meg minden, de egész nap tanultam és az agysejtjeim a kritikus robbanáshatár szélén állnak. Most 12 óra alvásra lenne szükségem, nem pedig Viki szüntelen áradozására, hogy Adam így, meg Adam úgy...... és a szeme, és a haja és Blah, blah, blah....... értem én, hogy jól néz ki, én is látom, de Viki már túl sok! Nekem ez az egész rajongás abban merül ki, hogy néha lerajzolom őt, mert rengeteget rajzolok a szabadidőmben és a bandával játsszuk néhány számát a (még elég kicsi) fellépéseken. És Viki felvigyázása körülbelül 6 órát vesz igénybe. És miért 6 óra? Mert Viki az afterpartyra is szerzett belépőt, de, hogy hogy arról fogalmam sincs, oda csak a híres embereket engedik be általában, de akit apuci és anyuci pénzel annak könnyű a dolga!
Ma 9-re ér haza és addigra el kell készülnöm. Egyébként nem csípném ki magam egy koncertre, de ezesetben kivételt teszek, mert szeretnék kitűnni a tömegből, végül is ő az egyik példaképem. Soha nem voltam az a lány aki beleolvad a tömegbe és nem most fogom elkezdeni. Az első dolog amit előrángattam a kérdéses tartalmú szekrényemből az a latex cicanadrágom, ez a kedvenc ruhadarabom, természetesen ha bulizni megyek akkor kicsit merészebb cuccokat is bevállalok, de általában nem vagyok az a nagyon költözős fajta. Ma a cicanacihoz egy fekete, csipkés fűzőt és egy jó széles fekete övet párosítok. Bár ez elég ribisen hangzik de ez csak viszonyítási alap. Igen, egy átlagos hétköznap nem mennék ki benne az utcára, de ez egy koncert, itt szerintem még kicsit túlöltözött is leszek. A sminkem egyszerű, de nagyszerű lesz. Maradok a klasszikus fekete szemceruzánál és a töménytelen csillámnál. És ha mindez nem lenne elég akkor ezt megkoronázom egy csodaszép tűsarkúval. Egyszerű, fekete és senki se látna benne semmi különlegeset, de nekem olyan emlékeim fűződnek hozzá, hogyha ezt felveszem csak jó történhet.
Éppen készlettem, mikor csengett a telefonom. Viki itt van.
-Szia.
- Szia csaaaaaj!!!!! Készen állsz egy fantasztikus bulira?
- Csak a te kedvedért megyek, ugye tudod?
- Tudom, hogy tetszeni fog neked is!
- Várj, már megyek le.
- Jóóóó!!! Itt meg vár egy meglepííííí!!! - lementem tudva, hogy Viki meglepivel vár, Mi a fene lehet az?! Kilépek az ajtón és...... itt a bandaaaa!!!! - Hogy kiket is jelent a 'banda': Detti, a mi kis basszusgitárosunk. Lili, a dobosunk. Jessy a DJ-nk és zongoristánk. Viki, a gitárvirtuózunk és szerény személyem az énekesünk, a banda neve pedig SleazySunset.-
- Áááááá, csajok!!!!
- Elly! Meglepííí!
- Azt hittem, hogy Viki csak engem rángat el a koncertre!
- Nem hagyunk magadra! És én amúgyis szeretném megnézni élőbe Tommyt. Ő olyan jól játszik!
- Jaj Detti, nekem te vagy a legjobb basszusgitáros egész Magyarországon! És a novemberi koncerten is brillírozni fogsz!
- Remélem.
- Menjünk mááááár! - visította Viki a fülembe.-
- tudtuk, hogyez egy hosszú este lesz ezért a kocsim közelébe se mentünk, hanem a metró felé vettük az irányt. Mikor beléptem a metrókocsiba...... áhh csak kicsit éreztem magam kakukktojásnak. Minden egyes ember vastagon feketére kimaszkolva, minden testrészén az 'ADAM' vagy'GLAM' felirattal, tetőtől talpig feketében. És ez volt a jobbik eset. A másik véglet a rózsaszín rémálom!! -Jó, mondom ezt én, aki a mai napig rózsaszín szobában alszik. De ez már nem okés amit ezek művelnek.- Viki nem zavartatta magát, odament egy rakás idegenhez és ezzel a mondattal nemhogy megtörte a jeget, hanem kellemes langyosvizet csinált belőle: " Ti is az Adam Lambert koncertre mentek?". Nem is kellett több. A háromnegyed óra alatt amit velük töltöttünk kiderült, hogy jobb arcok mint gondoltam volna, bár egy kicsit lehet, hogy túlzásba viszik a rajongást. Kiderült hogy nekik is a színpadhoz közel van jegyük, szóval Adam egy karnyújtásra lesz csak tőlünk. Amit persze én sem bánok, mert nekem is vannak szemeim és mindig felhív pár embert a színpadra. Mondjuk én biztos totál lámpalázas lennék. Más az amikor otthon énekelsz a haverokkal vagy egy kis közösségbe és más az, ha megkérnek, hogy énekelj egy stadionnyi ember előtt! De el sem tudom képzelni Viki arcát mikor meglátna engem a színpadon. Biztos elröhögném magam, vagy csak szemét módon vigyorognék. Az utóbbi valószínűbb.
Miután beverekedtük magunkat a színpadhoz, én akkor jöttem rá, hogy már szinte én is várom, hogy elkezdődjön..... Az előzenekar nem volt említésre méltó, de a közönség nagy részének bejött. De mikor a banda feljött a színpadra olyan hangzavar volt. Miután mindent eligazgattak Adam is feljött a színpadra és az eddig is ordító tömeg egy hatalmas őrjöngő 'glamilymasszává' olvadt össze. Esküszöm nem tudom mi történt velem akkor, de táncoltam és Adamet bámulva énekeltem a Down the rabit hole-t, mintha én is egy lennék a sok közül. Lehet, hogy hülyén hangzik, de úgy vettem észre, hogy Adam amikor ott van a közelünkbe akkor félpercenként rámpillant. Lehet hogy nem, csak a képzeletem játtszik velem, lehet, hogy csak beképzelem magamnak.
Mivel én is amerikai vagyok így én sokkal jobban értem amit Adam két szám között mond. Mert attól függetlenül, hogy valaki tanult angolul az nem jelenti azt, hogy ilyen hangzavarban meg is érti. Már vagy húsz perce ment a műsor, amikor már mindenki a szünetet várta, hogy Adam kihirdesse kit választ ki, hogy töltse velük a tízperces szünetet és ha tud, akkor énekelje el vele az egyik számot.
- Jól szórakoztok? - a tömeg egy hatalmas visítással válaszolt.- Szeretnétek tudni, hogy ki az aki velünk tarthat a backstage-be? - újabb visítás. Adam odasétált a színpad széléhez és úgy nézett el felettem mintha ott se lennék.....- már kicsit kezdtem beletörődni.- aztán hirtelen rám mutatott.
- Te, szépséges hölgy, lennél szíves velünk tartani? -kővé dermedtem. Az egyetlen szó ami átfutott az agyamon az a 'NE' volt.-
- Persze, hogy megy!!!! - kezdett a lépcső felé taszigálni Detti. Mire feleszméltem, már Adam nyújtotta nekem a kezét. Hát, hülye azért nem vagyok, persze, hogy nyúltam érte! Te jó ég! A keze kétszer akkora mint az enyém! Ott álltam mellette a színpadon és a stadionnyi embert bámultam. Az emberek egy része kezdett elpárologni, mi pedig elindultunk a színfalak mögé.-
- Mi a neved? - mosolygott rám Adam.-
- Elly.
- Elly, szép név. Beszélsz angolul?
- Alap! -vigyorogtam-
- Gyere, itt jobbra fordulj. Mindjárt ott is vagyunk, már nem tart sokáig. -mutogatott jobbra. Mintha nem érteném.-
- Van időnk bőven! Tíz perc sok mindenre elég!
- Ez jó hozzáállás Elly. Az Elly az Alison egyik változata?
- Nem, az Elisabeth-é. De én nem szeretem, ezért mindenki csak Ellynek hív.
- Pedig szép az Elisabeth. És hogyhogy ilyen jól beszélsz angolul?
- Mert én nem vagyok magyar csak itt tanulok és az ember az anyanyelvét általában elég jól beszéli.
- Honnan jöttél ide?
- Los Angeles.
- Kicsi a világ!
- Az bizony. Bár most, hogy így szóba került már elég rég voltam otthon.
- Akkor ideje hazalátogatni.
- Novemberig biztos nem.
- Miért, mi lesz novemberbe? - megérkeztünk az öltözőbe. Az öltöző egy viszonylag nagy helyiség volt, nem volt különösen berendezve. Egy hatalmas kanapé volt a falnál, pár öltözőasztal tükörrel és székkel és még pár gitár egy tartón a sarokba. Tommy már ott volt.-
- Az első nagyobb méretű koncertünk.
- Koncert? Szóval egy profit fogtam ki!
- Igen Adam, ehhez van érzéked.
- Hát, azt azért nem mondanám!
- Hello, Tommy vagyok. Megkérdezhetném a neved? - pattant fel Tommy Joe a kanapéról.-
- Szia, Elly vagyok.
- És egyedül lépsz fel vagy van együttesed? -érdeklődött Tommy.-
- Van, a nevünk SleazySunset.
- Jópofa.
- Mielőtt a színpadra jöttem a barátnőm, aki megindított, azt mondta, ha ezt megcsinálom akkor novemberbe semmi bajom sem lesz.
- És hol találkoztatok a bandatagokkal?
- Fősuli. Ugyanazok az órák és ugyanolyan gyerekesség.
- Nekem nem tűnsz gyerekesnek.
- Mert ahhoz, hogy valaki rájöjjön mennyire az vagyok ahhoz legalább egy napot el kell velem töltenie és ma eljöttünk megnézni a profikat élőbe és gondoltam nem koszolom össze a rózsaszín szőrmés mamuszkámat! - vigyorogtam kicsit gyerekesen.-
- Ne mondj ilyeneket! Profik? És a szőrmés mamusz meg tökéletes lenne ide is!
- Profik, attól még legalább 20 év választ el minket! - bökte közbe Tommy.-
- Tommy, ha ezt Detti, a barátnőm hallotta volna akkor szerintem kedvesen mosolyogva rúgná szét a segged. - azt hiszem ez a pár pohár vodka elég bátorrá tett, hogy önmagam legyek, ami elsőre sok embert sokkol.-
- Miért?
- Hát, neki zenei szinten te vagy az atya úr isten, Slash és Brian May mellett!
- Slash éa Brian May mellett? Szimpi ez a csaj!
- Egyébként tényleg egy imádnivaló kis dög. Ti ott lesztek ezen az afterpartyn?
- Szerintem, mindenképp!
- Szerintem is!
- Hát ez remek! Akkor Tommy nem bánnád ha bemutatnálak Dettinek?
- Egyáltalán nem!
- Tommy, bánni, hogy csajozhat?!
- Ezt úgy mondod mintha én lennék az egyetlen aki szereti a változatosságot!
- Ki nem szereti a változatosságot? - néztem rá értetlen fejjel.-
- Ott a pont! - most jöttek meg a többiek.- Srácok, ő itt Elly.
- Sziasztok.
- Helló Elly.
- Képzeljétek, egy kis dalospacsirtát fogtunk ki.
- Adam mindig ráérez!
- Mi ez a 'ráérez'? -nem voltam benne biztos, hogy az éneklésre értik.-
- Adam egy egész stadionnyi ember közül is megtalálja azt az egyet, amelyik szép és énekelni is tud. -éreztem, hogy elvörösödök.- Bár Japánban lehet, hogy tudott énekelni a csaj, de egy nyamvadt szót se értettünk belőle!
- Az a japán lány ijesztő volt! - tette hozzá Lisa.- Folyton ugrált és sikítozott!
- Na mostmár térjünk rá a zenére. Melyik számot szeretnéd énekelni?
- Te melyiket szeretnéd?
- Ez nem az én döntésem.
- Akkor legyen a Strut.
- És megkérdezhetem, hogy miért?
- Mert szeretem benne a magas hangokat és mert a For your entertainment már ki van lőve.
- Szóval mennek a magas hangok?
- Aham. És majd ha fent leszek a színpadon akkor ugye majd mondhatom a lányoknak, hogy ezt nekik küldöm és hogy egyszer velük együtt fogok a nagyszínpadon állni.
- Miért is ne? Ez nem is rossz ötlet!
- Mi? Az, hogy nekik küldöm a számot?
- Nem. Te és a bandád! Mind itt vannak?
- Igen. Miért?
- Srácok ezt hallgassátok!
- Na mond!
- Felhívtunk már egy-egy embert, de egész bandát még soha.
- Ez igaz.
- És szerintetek elég jók lennénk annak a közönségnek kik titeket akarnak? Pff... veszett ügy.
- Én még nem ismerlek se téged, se a bandádat de kíváncsi vagyok arra, hogy hogy játszotok! Ha fellépésetek lesz akkor rosszak nem lehettek!
- Hát én benne vagyok, de azt nem garantálom, hogy Detti és Viki nem ájulnak el!
- És akkor elénekelsz egy számot velünk utána felhívod a barátnőidet a színpadra, énekelsz egyet a bandáddal és mit szólnátok ha egyet közösen játszanánk?
- Erről még álmodni sem mertem volna!
- Elképesztően édes ez a szerénység, akiket hátrahozunk általában mind a 10 perc alatt magukról vagy rólam beszélnek. Persze az előadót a rajongói teszik ismerté és nélkülük én se tartanék ott ahol vagyok, de azért néha ijesztőek azok akik sírva, visítva ugranak a nyakamba.- karolt át Adam. Most állt be nálam a totális agyhalál!-
- Nem vagyok az a nyalizós fajta! Persze elmondhatnám, hogy: így a zenéd, meg úgy a zenéd és az érzéseimre való hatásuk és blah, blah, blah....., de nem teszem és nem is ajánlom fel, hogy válassz a rajzaim közül, mert egyiket se lenne szívem odaadni! Én úgy fogalmazok, hogy szeretem a jó zenét. Ennyi.
- Jó a dumád. Mondták már?...........Rajzok, hmm... Na mindegy, akkor beszéljük meg, hogy most mit énekelsz te és én mit? Te vagy a főnök!
- Oké. Ez nem gond! Az első részt én a refrénnel, te a másodikat a refrénnel aztán közösen. Ezt már énekeltem duettben.
- Rendben. És a többi szám mi legyen?
- Hát mivel a közönség a ti számaitokat akarja, a csajokkal egy Kesha számot énekelnék, méghozzá a Cannibal-t.
- Imádom a női logikát: Akarnak valamit? Mert azt biztos nem kapják meg!
- Hát ez az élet! Az ember soha nem azt kapja amit kapni szeretne.Viszont a közös szám nem tudom mi legyen. - ültem le a kanapéra Tommy mellé.-
- Hmm.... - társult hozzánk Adam.- Gondolkozz.... -pár másodpercig magambaborultam és...-
- Meg van!
- Na mond.
- A Fever. Azt szeretném.
- Épp én is ezen gondolkoztam!
- Ja, nem mondtam? Én gondolatolvasó vagyok titokban.
- Akkor most mire gondolok?
- Azt nem szeretném hangosan mondani.
- Akkor tényleg a fejembe látsz! -vigyorgott pajzánul és hajolt egészen közel. Már-már azt hinném, hogy kikezd velem, ha nem tudnám, hogy meleg.-
- Nem vagyok nyalizós azt már mondtam, de nem csinálhatnánk pár képet? Szeretném kicsit húzni az ismerőseim agyát!
- Természetesen. -elővettem a telefonom és bekapcsoltam a fényképezőt.- Még azt megkérdezném, hogy vágjak komoly fejet vagy lehetek olyan.......olyan.....érted, amilyen vagyok?
- Az enyémnél idiótább fejet úgy se tudsz vágni! A csajokkal szerintem már megdöntöttük az idióta pózok világrekordját. De a kedvenc még mindig a vicsorgós gengszterfej és a flegmát is előszeretettel alkalmazzuk.
- Akkor jó! Gondolom már rólam is láttál pár elég gáz képet....
- Viki mellet az lenne a csoda ha nem láttam volna! De azok nem gázak, hanem viccesek
- Ezt, hogy érted?
- Úgy, hogyha Viki talál valami vicceset akkor azt nekem is meg kell néznem. De szerintem ez tök jó, hogy még híresen is ilyen jófej maradtál!
- Ezt nem is élném túl a hülyéskedés nélkül!
- Hogyhogy?
- Nem olyan tökéletes az én életem se bármennyire annak látszik!
- Senkinek sem tökéletes az élete! De abból ami van, még mindig ki lehet hozni a legjobbat.
- Ez tök igaz! Na gyere fotózzunk! Tommy, jössz?
- Hát, hogyne! - csináltunk egy csomó képet. De a kedvencem a huncutan összenézős és a ' nagyon meglepett fej'-es kép. Ha ezeket valaki meglátja akkor olyan irigy lesz, hogy elsárgul!
- Még fél perc és induljatok! Kezdünk! - szólt be az ajtón egy alacsony, öltönyös pasas, pont az utolsó kép közbe-
- Mielőtt kezdünk kérsz valamit inni?
- Épp eleget ittam ma már! -válaszoltam cinikus vigyorral.-
- Nem úgy! Vizet vagy valami üdítőt? Úgy majd az afterpartyn.
- Ja, bocs.... Igen, egy kis víz jól esne. -megittam a vizet és elindultunk a színpad felé.-
- Huahh.... meghalok.
- Izgulsz?
- Mindig izgulok ha színpadra lépek.
- Nem kell! Király leszel, én tudom!
- Azt nem mondtam, hogy nem leszek király csak azt, hogy meghalok.
- Te tényleg gyerekes vagy!
- Én mondtam. - a tömeg már visszatért a helyére, a színpad széléről már láttam a csajokat. Mennyire meglepődnek majd. Megint jött az öltönyös.-
- Mehettek!
- Gyere! És nem kell izgulnod! -nyújtotta Adam a kezét. Én megfogtam és kézenfogva sétáltunk a színpadra. Ez nem jelenti azt, hogy nyomulna rám, de erősíti a gyanúmat. Most legalább kétezer ember kívánta a halálomat, de fordított esetben én sem lennék kedvesebb. Ahhoz képest, hogy eddig mennyire izgultam most teljesen nyugodt voltam.-
- Mielőtt elkezdenénk a következődalt Ely szeretne pár szót mondani.
- Helló emberek, Ely vagyok. Csak annyit szeretnék mondani, hogy itt vannak az első sorba azok az emberek akik mindennél fontosabbak számomra, azok az emberek akik mindig ott vannak mellettem és ezt a számot nekik szeretném küldeni, szeretlek titeket csajok! - aztán dobtam nekik pár puszit, majd Adam visszavette a szót.-
- Szóval a szünetben remekül elbeszélgettünk Elyvel és kiválasztott egy számot amit most hallhattok is. - a banda zenélni kezdett, belőlem meg előjött az 'énekesreflex', ami azt jelenti, hogy nem gondolkoztam csak csináltam. Adammel végig játszottunk egymással, jónéhányszor teljesen magához húzott és úgy énekeltünk. Ez bőven több volt mint gyanú! Adam nyomul!! De ez az egész kimondhatatlanul jó volt, a tömeg örjöngött! De vége lett ennek is. Én útközbe tervet váltottam és odasúgtam Adamnek is, hogy mondja ő, hogy szeretnénk felhívni a csajokat.
- És most hölgyek és urak. Kicsit eltérünk a megszokottól, mivel megtudtuk a szünetbe, hogy Ely egy zenekarban énekel és azt is, hogy ennek a zenekarnak minden tagja itt is van ma. Szóval most szeretném megkérni a SleazySunset nem színpadon lévő tagjait, hogy fáradjanak fel a színpadra. - a lányok sokkot kaptak, sikoltoztak és szinte rohantak a lépcső felé ahol én már vártam őket. Utána odasétáltunk Adamhez.-
- Szóval amiben eltér most a műsor az az, hogy ők fogynak titeket szórakoztatni amég mi pihenünk még egy kicsit. - most felénk fordult.- Lányok a színpad egyedül a tietek. - aztán a fülembe súgta: 'Jobb voltál mint amit vártam!' Én csak elővágtam az "aki tud, az tud" fejemet és mosolyogtam. A lányokkal egymás felé fordultunk, én csak annyit mondtam nekik, hogy Cannibal meg azt, hogy megcsináljuk, ők pedig erre azt, hogy 'Meg hát!'. Ez épp elég volt arra, hogy megértsük egymást. Detti remegő lábakkal indult el Tommy felé, de aztán összeszedte magát. Minden és mindenki a helyén volt. Intettem nekik, hogy kezdhetünk. Minden úgy ment, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Erőteljesen ránéztem Adamre amikor ahhoz a sorhoz nem értem, hogy '...I think you're hot, I think you're cool, you're that kinda guy I...' és rákacsintottam. Igen, kicsit jól esik szórakozni egy ilyen híres emberrel, jólesik, hogy engem választott ki és az is, hogy ilyen kedves velem. És most itt állok a színpadon egy stadionnyi ember előtt és elmondhatatlanul jó érzés!
Mikor befejeztük a tömeg üvöltve és fütyülve tapsolt. Én két méterrel a föld fölött éreztem magam! Ezt az érzést még magasabbra emelve Adam odajött és átkarolt. Awhh....... Eddig nem is figyeltem, hogy még magassarkúban is csak alig érek az álláig.
- Rhawwrrrr..... Azt hiszem kicsit felforrósodott a hangulat! Hát ez nagyon jó volt, egész este el tudnám hallgatni! És most, hogy két teljes banda van fent a színpadon, miért is ne játszanánk együtt valamit? Ely?
- Hmm... nem is tudom! Hé emberek, Mit szólnátok egy Fever-hez? - a válasz: durva üvöltés minden irányból.- Szerintem nekik tettszik az ötlet Adam!
- Hát, akkor csináljuk! - most ő kezdte és az első sorban kihangsúlyozta, hogy ' There SHE goes' -pedig köztudott, hogy az eredeti szövegben 'HE' van. Aztán mikor folytatta, hogy:- my baby walk so slow, sexual tic-tac-toe' léptem párat és megráztam neki a fenekem. Olyan meglepett fejet vágott, hogy majdnem kiröhögtem. Az egész szám alatt egy macska-egér játékot játszottunk. Vicces volt! Főleg Viki feje és az a nézés! Az a nézés amit Vikitől nem sűrűn lát az ember, az a bizonyos "Megdöglessz!" nézés. De ettől függetlenül a közös gitárszólókat úgy nyomatták négyen, hogy csak pilláztam! És a szám végén mind meg voltunk elégedve azzal amit leműveltünk a színpadon. Aztán Adam odaállt mellém és megölelt. Ahh.....
- Nagy tapsot a SleazySunset-nek! Ely remek volt veletek fellépni! Köszönöm, hogy itt voltatok! És ma még találkozunk!
- Mi köszönjük, hogy itt lehettünk és azt, hogy ti itt vagytok! -pillogtam és magamba fojtottam a nevetést. És csak Adam és én tudtuk, hogy miért vicces a nyalizós duma.-
- Nekünk volt egy élmény és abban biztos vagyok, hogy ezt még megismételjük!
- Erre majd mondok valamit. - mondtam neki halkan, szinte suttogva, hogy senki nem hallja. Aztán lementünk a színpadról. A tök idegen emberek gratuláltak nekünk, de a legtöbb ember Adamről kérdezett. Persze visszamentünk a helyünkre és tovább élveztük a koncertet. Adam továbbra is a közelünkben maradt és Tommy is többször odajött, aminek következtében Dettit már csak a szentlélek tartotta egyben.
Be kell vallanom ez volt életem eddigi legjobb koncertje! És az este még csak most kezdődik! Alig várom folytatást
